„Jól tudod, hogy miköztünk senki sem ért úgy a favágáshoz, mint a szidóniak.” (20b.)
Nem kis feladat megtalálni a helyed ebben az őrült világban, egyáltalán helyet találni is fontos, de annál sokkal fontosabb, hogy meglegyen a te helyed. Nem pusztán arról van szó, hogy találj egy helyet, ahol elférsz, megférsz, ahol nem pusztulsz el, hanem találd meg azt a helyet, ami igazán a tied. Akarsz konkrétat? Rendben. Nem hiszem, hogy meg kellene elégedned azzal, hogy van egy lány, vagy egy fiú, aki úgy „elvan” veled, hanem meg kellene találnod azt, aki igazán a tied, akár egy teljes életen keresztül. Akinél otthonra és elfogadásra találsz, akinél ott van a helyed, nemcsak ideig-óráig, hanem örökké. Fontos lenne, ha megtalálnád a helyed úgy is ezen a világon, hogy mi az, ami a legjobban megy neked! Miben vagy tehetséges, mi az, amit csak te tudsz ehhez a világhoz hozzátenni, mi az, amit hivatásként egy életen keresztül tudnál csinálni, mert a szenvedélyed, mert te vagy benne a legjobb? Vagy beéred valami gyorsan megszerzett diplomával, – tudjuk, meg muszáj is valami – kategóriával, aztán mész pályaelhagyónak vagy diplomás munkanélkülinek? Azt hiszem, az, aki Jézus Krisztust követi, az kell annyira igényes legyen, hogy tudja vagy legalább akarja tudni a helyét ezen a világon, társak mellett, egy hivatásban vagy egy küldetésben. Valamiben te vagy a legjobb, valakinek egyedül te kellesz, van helyed és van értelme annak, hogy te-te vagy. Nem véletlenül azok a tulajdonságaid, vagy a hibáid, az erényeid és a lehetőségeid, mert Isten azt szeretné, hogy azt csináld, amiben igazán te vagy jó, azt szeresd, akit igazán neked kell. Van helyed, ami igazán a tiéd, merd hát felfedezni és megtalálni azt!
