„…Ne félj, ezentúl emberhalász leszel! (10b.)
Saját élményből dolgozom, ha nem látom, akkor nem hiszem el. A sztori úgy kezdődött, hogy amikor elköltöztünk az új családi fészkünkbe, akkor szembe találkoztam a falon egy „nemreklámozunkmárkát” márkájú fali gázkazánnal. A rajta lévő telefonszám tárcsázása után egy kellemesen búgó női hang nyugtázta, hogyha nagy gond nincsen, akkor a szakszervíz, hét, azaz hét hónap múlva meg is jelenik nálam, hogy az éves karbantartást elvégezze. A falikazán azonban 6 hónap és 23 nap után, este 23:03 perckor úgy döntött, hogy átadja magát az örök enyészetnek, és a túlnyomás szabályozó szelep megtért – hasonló módon távozó – őseihez. Reggel 8:01 perckor a már ismert kellemesen búgó női hang azt mondta nekem a telefonba, hogy tekintettel az agyvérzésemre és a leforrázott kezemre (mert ugye a 73 fokos víz maradandó nyomokat hagyott rajtam) még aznap délelőtt meglátogat a szakszervíz jeles képviselője. A munkaerő jött, lenyűgözött, javított és beszélgettünk. Kiderült, hogy közel harminc évig ügyvéd volt, „dr.akárkicsoda”, de aztán úgy döntött, hogy szakmát vált, és most – megfelelő átképzés után – gázkazánszerelőként éli le az életét. Tisztelem ezt az embert, bátor volt, szerintem jó döntést hozott, még akkor is, ha a jogi szakma és a kazánszerelés nem áll túl közel egymáshoz. Persze, ha szakmát váltasz, akkor válts nagyot. Nem ő az egyetlen, aki mert nagyot álmodni. Az egyik leghíresebb szakmaváltás Simon Péteré volt, aki halászból emberhalász lett Jézus álma és utasítása nyomán. Ami azért vicces, mert az egész megbízás mögött pontosan az áll, hogy halászként sem fogott semmit, csak Jézus Krisztus jelenléte hozta el a nem várt sikert. Emberhalásszá sem az teszi, hogy mennyire képzett, hanem, hogy Jézus Krisztus hívja el a szolgálatra. Szóval tessék végre megérteni: Isten nem az alkalmasakat hívja el, hanem az elhívottakat teszi alkalmassá. Alkalmasint…
