„Amikor mindezek a kísértések véget értek, eltávozott tőle az ördög egy időre.” (13.)
Én egy olyan családból jöttem, ahol mindennek rendelt ideje volt, nagyjából ez az elv keretezte a gyermekkorunkat, mi pedig, gyerekekhez méltóan nem mindig előszeretettel sorakoztunk fel, eme csodálatos rendező elv mellett. Sajnos a jó dolgoknak is ideje és sorrendje volt, ezt is meg kellett tanuljuk. Tévénk nem lévén előszeretettel vettünk le könyveket a könyvespolcról, azon heves vágytól vezérelve, hogy nemsokára elmerülünk az általunk választott kalandba, amiket édesanyánk, a házi könyvtár gyarapítója és hűséges őrzője, egy azon mozdulattal rakott vissza a helyére, mert „még nem jött el az ideje!”. Nem mindegy, hogy mit mi után olvasol, a hiányos műveltséget pótolni, az idősebb tartalmakat pedig kivárni kellett. Egy Merle vagy egy Graves olyan kísértést jelentett, amilyet el sem tudtok képzelni, pláne nem manapság az egy kattintások világában. Különösen Graves Jézus Királya az, amire megérte várni, hiszen ebben Graves zseniális átiratát adja Krisztus megkísértésének, ahol is Jézus egy nagy kört rajzol a homokba, azt négyfelé osztja és beleül a maga körcikkelyébe majd meditál. Minden tizedik napon egy-egy állat ugrik le egy-egy körcikkbe, Jézus mindegyikkel szembenéz, mindegyiket legyőzi és megszelídíti, nemcsak a Hatalomvágy Sárkányát, hanem a Harag Oroszlánját éppúgy, mint a Kéjvágy Kecskebakját. Aztán mikor elmúlnak a kísértések Jézus elindul, s csak visszanézve veszi észre, hogy ugyanabban a körcikkben, ahol Ő ült, feküdt egy fehér bika, akit nem győzött le és nem szelídített meg, így az nem is engedelmeskedik neki. Majd csak a kereszten tudja meg, hogy ez az állat volt a Siettetés Fehér Bikája, ami fölött nem győzedelmeskedett, mert ugye az idő az máshogyan működik, mint szeretnénk. Örök figyelmeztetés ez nekünk, nemcsak a Graves átirat, hanem az evangéliumi eredeti sztori is. A kísértés időtlen és állandó. Az életünk az utolsó pillanatig folyamatos próbáknak van kitéve, nem szelidíthetsz meg minden érzést és indulatot, mert az ördög mindig csak egy időre távozik…
