„Irtson ki az Úr mindenkit Jákób sátraiból, aki ilyet követ el, a csábítót, és aki hallgat rá, még ha áldozatot visz is a Seregek Urának!” (12.)
Még ez abban az időben volt, amikor a nagyvárosok utcáin rikkancsok rohangáltak fel alá, akik – ahogy nevük is mutatja – úgy próbálták meg eladni a náluk lévő újságokat, hogy a legizgalmasabb híreket, jó hangosan kiabálták amerre csak jártak. Az emberek így felfigyeltek a vezető hírekre és megvették – ezektől a főleg fiatal fiúktól – a napi sajtó jeles vagy jeltelen termékeit. Egy ilyen rikkancs hirdette Londonban a napi sajtót, nagy hangon kiabálva: – Hatalmas átverés, nyolcvanöt áldozat, az évszázad átverése városunkban. Az egyik öltönyös úr, odainti a fiút megveszi az újságot, még borravalót is ad neki, majd leül egy kávé mellé elolvasni a legfrissebb híreket. Miután alaposan végig olvasta és nem talált benne semmi említésre méltót, visszament a rikkancshoz, hogy számon kérje. – Mit ordítozol itt, ebben az újságban szó sincsen semmi átverésről. A fiú elmosolyodott és még hangosabban kezdett kiabálni: – Hatalmas átverés, az évszázad átverése városunkban, már nyolcvanhat áldozat. Aki figyelmesen olvasta az érti, aki nem, annak magyarázzuk. Persze, tele a világ szélhámosokkal, meg csalókkal, meg erőszakosokkal, s így a világ tele lesz áldozatokkal is. Ugyanakkor nagyon óvatosan kell gondolkodnunk az áldozat szerepről, mert maga a Mindenható Isten is egészen máshogyan gondolkodik, mint a mi modern felfogásunk. Nemcsak bűnös elkövetők és ártatlan áldozatok vannak, hanem ez a két kategória néha nagyon furcsa módon kapcsolódik egybe, s a történet vége az lesz, hogy az áldozat is elkövetővé, s az elkövető is áldozattá válik. Ezért tessék szemfülesnek, figyelmesnek és óvatosnak lenni, s megtenni mindent, hogy legyőzzétek a kísértőt és a kísértést! Hogy is volt? Galambok szelídsége és a kígyók ravaszsága….
