„… vigyázz, nehogy csapdába ess azokat követve, akik kipusztultak előled. Ne kérdezősködj isteneik felől, és ne mondd: Hogyan tisztelik ezek a népek az isteneiket? Én is úgy akarok tenni!” (30.)
Ha vissza kell emlékeznem ifjonc korom kedvenc olvasmányaira, akkor a „rejtők winnetuk zsülvernék” tengeréből egy műfaj emelkedik magasra, s fényével máig beragyogja hajdani kamaszkorom szürke hétköznapjait. Persze akkor, amikor faltam ezeket a könyveket estéről-estére még nem gondoltam volna, hogy ez egy műfaj, aminek neve és aktuális jelentése van. Én csak olvastam a különböző szigetekre vetődő magányos, vagy ritkán csoportos hódítók kalandjait, akik próbáltak túlélni egy számukra teljesen idegen világban. Így vált a robinzonád a kedvenc műfajommá, aminek prototípusa a Robinson Crusoe után sorra jöttek a hasonló témájú regények. Két év vakáció, Robinson család, A rejtelmes sziget, Legyek ura, mind-mind a kedvenc témámról szól: hogyan lehet élni és túlélni egy lakatlan, kietlen és veszélyes helyen. Hogyan teremti meg az ember önmaga kereteit, szervezi meg az életét, csinál társadalmat szinte a semmiből?! Hogyan éli túl a természet viszontagságait, hogyan küzd meg a vadállatokkal, hogyan kerüli el azokat a csapdákat, amiket neki vagy másoknak állítottak azok, akik előttük jártak ott?! Hogyan védi meg a kialakított rendet az időnként feltűnő külső vagy belső ellenségektől?! Mindig izgalmas témák, nemcsak kamaszoknak. Nem tudom, hogy azért értem, amit Isten az övéinek itt mond, mert sok ilyen könyvet olvastam, vagy, csak mert ennyire egyértelmű a benne megfogalmazott túlélési stratégia?! Isten népe! Ha túl akarsz élni ebben a világban, ha el akarod kerülni a csapdákat, ha szeretnél megmaradni a te Istened mellett, aki Szabadító Úr, akkor hallgass szavára! Ne kíváncsiskodj, ne kérdezősködj, ne akard kipróbálni, hogy milyen az élet Isten nélkül, milyen más isteneket imádni. Nem kell ahhoz valamit kipróbálni, hogy tudjuk: az nem a mi utunk! Isten még az érdeklődéstől is óv néha minket. Legegyszerűbb úgy elkerülni egy csapdát, hogy nem mész hozzá közel, sem fizikailag sem elméletileg!
