„Kérlek titeket, testvéreim, tartsátok szemmel azokat, akik szakadásokat és botránkozásokat okoznak azzal, hogy az ellenkezőjét tanítják annak, amit tanultatok. Térjetek ki előlük!” (17.)
Ha a tegnapi rutinvizsgán átmentetek, akkor irány a forgalom, öveket becsatolni (természetesen mielőtt ellenőriztétek a fékeket, az irányjelzőket, a kormányt, meg amit még akartok), indulhatunk. Nagyon ügyes elindulás volt, kicsit gyorsítsunk, ne tartsuk fel a közlekedő partnereket, tartsuk a sávot, természetesen a belsőt. Rendben, a következő kereszteződésnél balra fogunk menni, aztán pedig felmegyünk az autópályára. Tudom, hogy arra nincs útvonal, de ott van dolgom, tanuló nem kérdez, hanem vezet. Kösz szépen, igazán megtisztelő, hogy csinálja, amit mondok. Igen, ez az autópálya, párhuzamos haladás, irányjelzés és lehetőleg 120 fölött, de 130 alatt mozogjunk. Nem a magasságára gondoltam, az tudom, hogy 150. Ne, kérem, ne fakadjon sírva, mert belül nincs ablaktörlő, és nem fogja látni az utat. Szeme a pályán, illetve kérem, hogy figyelje a maga előtt és a maga mögött közlekedőket. Most mit csinál? Nem ne forduljon hátra, használja a tükröket. Nem-nem azt, ami a retiküljében van, hanem ezt a hármat itt. Zseniális. Mit lát a tükörben? Egy nagy villogó BMW-t, nagyon ügyes megfigyelő, jön a 25.000 –s kérdés, vajon miért villoghat? Nem-nem egy esküvői menetbe csöppentünk bele! Kicsit gondolkodjon. Ehhez ne fogja meg mindkét kezével a fejét, hanem a kormányt tartsa. Tudom, hogy nemcsak a kormányt, hanem az államot is, de nem ez volt a kérdés. Ugye-ugye, azért villog, mert a belső sávban megyünk, nagyon jó a válasz. Mit tehetünk ilyenkor? Nagyszerű, kitérünk előle. Ezt is túléltük. Hadd jegyezzem meg, hogy az ilyenek elől, jobb kitérni. Nem versenyzünk, nem előzgetünk, nem tartjuk fel, hanem kitérünk. Nem-nem a hitünkből, hanem előle. Mit miért? Azért, hogy elkerüljük a halálos vagy nem halálos balesetet. Aki nem a szabályok szerint autózik, akár szemből, akár máshonnan jön, de tessék kitérni előle.
