„… a Szentlélek szerint pedig a halottak közül való feltámadásával Isten hatalmas Fiának bizonyult. Ez a Jézus Krisztus a mi Urunk, aki által kegyelmet és apostolságot kaptunk arra, hogy az ő nevéért hitre és engedelmességre hívjunk fel minden népet: …” (4-5.)
Mi van Húsvét után és pünkösd előtt félúton? Nálunk romeltakarítás, sonka újrafelhasználás, tojásmentes övezet. Kölni szag, még napokig mélyre tüdőzve, s újra munka kifulladásig. Lassan indul a gépezet, a jól megszokott napi rutin, te is suliban, vagy ellógva (ejnye-bejnye), tanulva, vagy csak átvegetálva, de jön az ünneptelen életünk. Ez pedig nagyon nincs így rendjén, hiszen minden húsvéti történet attól volt durva, hogy akik találkoztak az Isten feltámadott Hatalmas Fiával, azoknak megváltozott az életük. Nem volt többé ünneptelen, nem volt többé szürke, hanem hirtelen minden elkezdett egy egészen új lehetőséget magában hordozni. Akik találkoztak Krisztussal, azok kegyelmet és apostolságot kaptak arra, hogy az Ő nevéért másokat is hitre és engedelmességre hívjanak. Nem kell itt nagy dolgokra gondolni, hanem csak a legegyszerűbbekre. Az életed apró dolgaiban megmutatni, hogy ismered Őt, hogy találkoztál a Feltámadottal! Abban, ahogy dolgozol, ahogy tanulsz, ahogy tolod a napi rutint, de nem ünneptelenül, hanem ünnepelve a nagyszerű lehetőséget, hogy mindenkinek elmond a Húsvét örök üzenetét. Ha élő példát kellene mondani arra, hogy mennyire jól és egyszerűen lehet ezt csinálni, akkor érdemes felidézni a néhány évvel ezelőtt futó Horváth Gergely vezette „Kultúrfitnesz” című műsort az MR2 Petőfin! Srácok! Sokféle bizonyságtételt hallottam már, de ahogyan Ő csinálta, abból átsütött az a Húsvét utáni egyszerűség, amiben a Feltámadott Krisztussal a munka ünnep, s az ünnep egy újabb lehetőség arra, hogy megmutassunk egy fontos részletet Krisztusból ennek a világnak. Mi van Húsvét után? Folyamatos ünnep. A folyamatos bizonyságtételek ünnepe.
