„Ő pedig, amikor ezt meghallotta, így szólt: – Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek.” (12.)
Sokat gondolkodtam azon, hogy miért is utasítják el az emberek Jézus Krisztust és a benne felkínált szeretetet?! Miért nem kapaszkodnak bele ebbe a csodálatos lehetőségbe?! Vagy miért van az, hogy míg egyesek képesek életformáló erőként kezelni a Krisztusban felkínált megváltást, addig mások igen magasról és igen csak tesznek reája. Most nyilván tekintsünk el azoktól az esetektől, amikor a magukat keresztyénnek vallók mutatnak rossz példát, vagy tesznek valami riasztót a külvilág számára. Maradjunk az alapesetnél, amikor még senki sem rontotta el a Krisztusról alkotott képünket, még el is hisszük mindazt, amit tett és mondott, ugyanakkor mégsem akarunk követői lenni?! Miért? A válasz ismét a farizeusok háza illetve szíve tájékán keresendő. Nekik nem kellett a Krisztusban felkínált gyógyulás, mivel szentül hitték, hogy nekik nincsen szükségük erre az egészre, hiszen ők jó helyen vannak. Nincs szükségük orvosra, hiszen nem betegek. Jézus Krisztus ezért nyomatékosítja minden akkori és mai farizeusnak, hogy csak a betegeknek van szükségük orvosra. De az orvos jelenlétében derül ki, hogy ki beteg, hol beteg, mennyire beteg! Jézus Krisztus közelében derülnek ki az emberi élet betegségei, s itt jövünk rá igazán beteg voltunkra. A vámszedő, a prosti, a fizikailag nyomorék első ránézésre is beteg, a farizeus betegségének diagnosztizálásához már nem elég egy-két gyorstalpaló felcser tanfolyam, hanem oda igazi orvos kell. Jézus tudja, hogy a farizeusok éppen olyan betegek, mint a vámszedők, csak sokkal jobban leplezik, sokkal élhetőbbek a tünetek, sokáig lehet hazudni azt, hogy minden rendben és teljesen egészségesek. Pedig ha elmennének egy tisztességes felülvizsgálatra, sok minden kiderülne róluk is. Te voltál már Jézusnál felülvizsgálaton? Épp itt az ideje elmenni, hiszen csak a betegeknek van szükségük rá!
