„Mivel pedig előre látta az Írás, hogy az Isten a pogányokat hit által igazítja meg, előre hirdette ezt az evangéliumot Ábrahámnak: „Általad nyer áldást a föld minden népe.” (8.)
Sokat köszönhetek azoknak az embereknek, akiket életem legnehezebb szakaszában körülöttem álltak, vagy éppen feküdtek (ezt még ne értelmezd, mert megárthat, főleg nekem ☺), keltek, ettek, tanultak vagy éppen csak elvoltak, mint a befőtt. Gimnáziumi első évemben a 42-s szoba és lakói jelentették a családot, akik közül azóta is van, akit barátomnak tudhatok, s mindenkit valahol mélyen eleven emlékként őrzök. Az akkori „szobafőnökhelyettesem” edzette és csiszolta zenei ízlésünket, minden áldott reggel olyan zenei csodákra ébredtünk, mint a „Dog Eat Dog”, vagy a „Greenday”, vagy éppen a „Kispál és a Borz”. Ez utóbbi csodacsapatnak volt az egyik jól eltalált száma az: „Előre, Illéri” című dal, ami – nyíltan is felvállalva – egy klasszikus irodalmi mű híres török kiáltását idézte, amit korábban csak az egri hősök hallhattak a csata hevében. (Csak, hogy „népműveljek”, íme a kezdősora: „Biciklik gurulnak nyáron A hídon át a mezőre A volt idő ízekben Minden más előre Előre, Illéri, Előre,Előre, Illéri, Előre…”). Ennek a világnak ma is divatos és népszerű csatakiáltása ez: Előre, Illéri, Előre. Ha kell áttaposva, ha lehet eltiporva, nem nézve kit vagy mit hagyunk hátra, elfelejtve kikkel is indultunk útra. Előre, mert az élet küzdelem, harc, és mindenki győzni akar. Ne nézz vissza, csak előre, míg el nem jutsz addig, ahonnan nincs tovább. Azért lehet ez a jelszó annyi ember életében, mert pontosan ez hiányzik belőlünk, hogy lássunk előre, vagy előrébb. Hiányzik, hogy tudjuk mit hoz a holnap, mit várhatunk a jövőtől, lássunk végre valamit előre. Ettől is ember az ember: ami nincs, s amit nem érhet el, azt tűzi ki a zászlajára… előre, illéri, előre… Azt hiszem, mi keresztyének azért tűzhetünk más jelszavakat a zászlóra, azért nem kell mindenáron előre törni, mert nekünk olyan Istenünk van, aki mindent lát előre, s éppen ezért vagy éppen ennek ellenére, Ő a legjobbat akarja nekünk. Jó tudni, hogy Ő látja előre, és nem kell hangoztatni (csak egyszer-kétszer meghallgatni kispáléktól), hogy „Előre, Illéri, Előre”!
