„Az Isten igéje pedig terjedt, és nagyon megnövekedett a tanítványok száma Jeruzsálemben, sőt igen sok pap is engedelmeskedett a hitnek.” (7.)
„Aki mindent csinál, az semmit sem csinál!” Ezt te a legkönnyebben úgy érted meg, hogy felteszed a kérdést: Lehet-e egy fenékkel több lovat megülni? Persze erre mi „lelkipásztorbácsikésnénik” tudjuk a választ: Lehet, ameddig a lovak nem kezdenek széjjel húzni. Az Isten igéje – szent meggyőződésem szerint – akkor terjed, ha mindenki azt csinálja, amire Isten őt felhatalmazta. Az apostoloknak a felhatalmazása az Isten igéjének a hirdetésére vonatkozott. Persze aztán jöttek a lovak, a feladatok, és kezdték elhanyagolni azt, amit Isten rájuk bízott. Még időben felismerték, hogy ez így nem fog működni. Isten igéje így nem fog terjedni. Megfelelő embert a megfelelő helyre, Lélektől vezetve, felhatalmazva, oda állítva, ahol Isten is látni szeretné és használni is akarja. Az Ige csak így terjed. Hatékonyan. Az élet is csak így működik…hatékonyan. Tedd föl a kérdést: A helyemen vagyok? Azt csinálom, ami a dolgom? Azt csinálom, amit Isten rám bízott? Sokszor érzem azt: a hatékony és boldog élet legnagyobb akadályai mi magunk vagyunk. Az Ige terjedésének is legnagyobb akadályai mi magunk vagyunk. Lehet elég lenne egy dologra koncentrálni és azt jól megcsinálni, mint szétszakadni a feladatok alatt. Ezt a terhet lerakni talán a legnehezebb az életünkben. És ez sem megy a Lélek nélkül, de meg kell, hogy történjen, hiszen Isten igéjének terjednie kell. Én nem szeretném hallani egyszer majd a fejem fölött a mennyei szózatot: Jobb lett volna gyermekem, ha azt sem te csinálod, másban viszont pont rád volt szükségem. Isten használni akar. De neked kell felismerni, hogy hol!
