„Levetkőztették, bíborszínű köpenyt adtak rá, tövisből font koronát tettek a fejére, nádszálat adtak a jobb kezébe, és térdet hajtva előtte, gúnyolták őt: Üdvözlégy, zsidók királya!” (28-29.)
Vannak belém égett beszélgetések, ahol nemcsak a szavakra emlékszem, hanem az indulatokra és a hangsúlyokra, a tettetett és erőltetett meglepődésekre is. Az egyik ilyen (nyugi nincsen sok, igyekszem magam megvédeni az ilyen felesleges köröktől) beszélgetés arról szólt, hogy a gyülekezetünkben mennyiben tartjuk a református kereteket és mennyire nem. Én amellett érveltem, hogy a református az nem külsőség, nem a „mit viselek és mit éneklek” óvodás kategória, hanem az a belső tartás és értékrend, ami meglátszik az életünkben és az igehirdetésünkben is. A másik oldal amellett érvelt, hogy van egy egységes arculat, aminek meg kell felelni. Ekkor hangzott el a nagy és örökre fülembe hangzó mondat: „Te nem viselsz palástot amikor prédikálsz?!” Mindezt olyan hangsúllyal, mintha azt meséltem volna éppen el, hogy egy hullával élek együtt, vagy, hogy egy férfi testében vergődő rab koala vagyok. Hányan veszik fel a palástot, anélkül, hogy a szívüket ünneplőbe öltöztetnék, hányan veszik fel a palástot takargatva az igénytelenséget, a készületlenséget, s az egész nem lesz más, mint egy visszataszító paródia. Pont a Jézus megcsúfolása mutatja meg, hogy milyen az a paródia, amit azzal érnek el a katonák, hogy úgy tesznek mintha, de közben mégse. A palást mégsem palást, a korona nem olyan korona, s ahogy az uralmi jelképek sem stimmelnek, úgy a hódolat sem az, amit a zsidók királya megérdemelne. Mert a paródia az mindig „…valaminek vagy valakinek a nevetséges, torz mása, amely az eredeti lényegéből csak a külsőségek hasonlóságát őrzi meg.”. Az „olyan mintha” keresztyénség és az „olyan mintha” egyház azért nagyon veszélyes, mert bár a külsőségek stimmelnek, de a dolgok mélyén csak az ordító üresség van. A paródiára pedig egyre kevesebben kíváncsiak, egyre kevésbé szórakoztató, abba pedig bele sem merek gondolni, hogy milyen ez, amikor nem pogány római katonák követik el, hanem magukat keresztyénnek mondó emberek… palástban vagy anélkül…
