← Előző áhitat
Tökfej
Következő áhitat →
Kártún network

Archívum

Teljesség felé

Thessz 5:23-28 Thesszalonika 5:23-28

„A békesség Istene szenteljen meg titeket teljesen...” (23a.)

Kicsit messziről indul a mai, de talán így lesz érthető. Mert elsőre nekem nem igazán jön át, hogy mit is kér itt az apostol. Teológiailag vagyok annyira rendben magammal, hogy a megszentelés fogalma nem okoz gondot, de a teljesség már annál nagyobb problémát jelent. Nem vagyok benne biztos, hogy tudom mit jelent az, hogy „teljesen”. Csak egy példa: még sohasem voltam teljes sötétségben, legalábbis fizikai értelemben. Akkora már a fényszennyezés, hogy még egy olyan egyszerű ténnyel sem tudok találkozni, mint a teljes sötétség. Ezen a vonalon akár tovább is mehetünk: teljes bizalom, teljes szeretet, bármi, ami teljes. Még a teljes tej sem tudom, hogy mitől teljes. Szóval gondban vagyok. Mit jelenthet az, hogy az Isten, aki a békesség Istene, meg tud és meg akar szentelni minket teljesen?! Időben kell ezt elképzelnem vagy térben? Csak a fizikai valóm, vagy a lelki is? Amikor azt mondom magamról, hogy ez most „teljesen én vagyok”, akkor is érzem, hogy gondolhatok a fizikai és lelki valómra, akár még a gondolataimra is, de akárhogyan is kategorizálok, valami mindig kimarad, s így nem is lesz igaz, hogy teljes az-az én. Amit megértettem eddig ebből, az-az, hogy a „teljesen” az bennem, amit csak az Isten képes ilyen módon használni, betölteni és megszentelni. Ő, aki a Teljesség, képes engem teljessé tenni. Benne vagyok teljes, benne lehetek teljesen. Ha Ő bennem van, akkor csak teljesen tud bennem lenni. Nincs részleges megszentelés, csak teljes. Pont ettől megszentelés....