Fűtőérték

„Hiszen amíg ép volt, addig sem készült belőle semmi. Hát ha tűz emészti és parázslik, készülhet-e belőle valami?! (5.)

Tuti biztos vagyok benne, hogy minden rendes magyar állampolgár tisztában van a tüzelésre alkalmas szilárd anyagok fűtőértékével. Amúgyis indul a fűtési szezon, panelban begyújtják a sütőt, Lagzi Lajcsi leágaztat még egy-két vezetéket, az eszkimók pedig pucéran fekszenek egymásra az igluban. Mondjuk, ha szegény Lajcsit tényleg leültetik, akkor lehet ő is ez utóbbi módszerre fog esküdni pár évig. Ha valaki mégsem ezen kézen fekvő megoldásokkal próbálkozik, hanem szilárd tüzelőanyagot választ a befűtéshez, akkor érdemes figyelembe vennie az adott tüzelőanyag fűtőértékét. Most abba nem megyek bele, hogy a fűtőértéknek mi köze van a füstgázhoz, meg a vízgőzhöz, aki többet akar tudni járjon utána, csak annyit jegyeznék meg, hogy az egyik legmagasabb fűtőértéke a kiszárított szőlővenyigének van, majdnem olyan jó, mint a száraz kőris, vagy a még szárazabb tölgy. Ugyanakkor, ha egy éppen termőre forduló ágat próbálnánk meg elégetni, vagy ennek vizsgálnánk meg a fűtőértékét, akkor azt tapasztalnánk, hogy fűtésre teljeséggel alkalmatlan, a magas nedvességtartalom miatt. Tehát a termőképes zöld ág nem tévesztendő össze a levágott, kiszárított és tüzelésre alkalmas venyigével. Nos, miután így kitomboltuk magunkat fűtéskorszerűsítésből, vonjuk le az ezzel kapcsolatos bibliai tanulságokat. Numero uno: Ha valaminek az a funkciója, hogy teremjen, és nem terem (nem, mint a rózsaszín párduc, hiszen az terem, terem, teremteremteremteremtereeeeeeem teremterem) akkor az hasznavehetetlen. Numero dos: Attól, hogy nem terem, még nem lesz jó másra, hiszen fája, szerkezete nem teszi alkalmassá más feladatokra. Numero tres: Lehet magas a fűtőértéke, de miután eltüzelték, semmire sem lesz jó. Végkövetkeztetés. Ha Isten gyümölcstermésre rendelt, akkor légy te is rózsaszín párduc. Tudod! Aki terem, terem, teremteremterem…. 😊