Irányban

„Péter így válaszolt: „Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg valamennyien Jézus Krisztus nevében, bűneitek bocsánatára, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát.” (38.)

Képzelj el egy hatalmas autópályát, sávok, járművek, pihenők és minden, ami ahhoz kell, hogy az ember haladjon, előre a cél felé. Mert, mint minden autópályán, itt is, két irány létezik. Két távoli pont és cél, ami felé haladhat az, aki utazik. Ez az életünk autópályája. Az egyik oldal Isten felé tart, a másik tőle távolodik. Megtérés az, amikor eldöntjük merre is megyünk.  Amikor értelmünk és érzelmünk egyaránt igent mond arra a haladási irányra, amely az Isten felé tart. Közeledünk felé és Ő is közeledik hozzánk. A „Mit tegyünk?” kérdésre a válasz ez: térj rá arra az útra, ami visszavezet az Atyához. Jézus ezt az utat mutatta meg és készítette elő. És az autópálya két oldalán –hidd el – a célt kivéve, nem sok mindenben van különbség. Mindkét oldalon vannak szabálytalankodók, meg idióták, meg normális kedves emberek, meg sajnos balesetek, és a leálló sávban tartózkodni éppen olyan veszélyes, mint négyszázzal száguldani a cél felé…de el kell dönteni rá térek-e a helyes oldalra?! Isten felé halad az életem, vagy tőle távolodok? A tiszta szívből jövő nagy kérdésre, Péter nagyon egyszerű választ ad. Már-már zavarba ejtően egyszerűnek tűnik, éppen ezért szeretjük túlbonyolítani, túlmagyarázni. Nem kell. Térj rá a helyes útra. Döntsd el, melyik oldalon és mi felé halad az életed. Sohasem késő változtatni és a helyes irányba indulni. Csak arra vigyázz, ne a forgalommal szembe, hanem menj át a másik oldalra. Kérd Istent és segíteni fog benne.