Út közben

„Amikor meglátta őket, így szólt hozzájuk: Menjetek el, és mutassátok meg magatokat a papoknak! És amíg odaértek, megtisztultak.” (14.)

Olyan hihetetlen, hogy egy alig észrevehető, talán 1 mikrométeres kis baktérium, jelen történetünkben a Mycobacterium leprae képes ekkora befolyással lenni az emberi életre. A Hansen betegségnek vagy a leprának az okozója nem egy bonyolult és összetett életforma. Baktérium, amiből van vagy 5 kvintillió a Földön, vannak benne kedvesek és jók, vannak nélkülözhetetlenek, és vannak ilyen gyilkos kis mocskok, akik képesek egy életre tönkre tenni, de akár meg is ölni az embert. A lepra egy olyan betegség volt a zsidó hagyományban, amit csakis és kizárólag a Messiás tudott meggyógyítani. Voltak csodák és gyógyítások, amire bárki képes volt, akit Isten Szent Lelke erre képessé tett, de leprás zsidót soha, senki nem gyógyított meg. Ezért tanították az írástudók, hogy a leprát csak a Messiás képes meggyógyítani. Ha majd eljön, akkor egy leprást biztosan meggyógyít. Jézus csodatétele tízszeresen is bizonyítja, hogy Ő a Messiás, aki képes a legnagyobb csodákra. Ő mégis azt az utat választja, hogy engedelmeskedve a törvénynek, a papokhoz küldi a leprásokat, hogy majd ők igazolják gyógyulásukat. Jézusnak van humorérzéke, kedves üzenet ez a főpapoknak arról, hogy ki is ő valójában. Ugyanakkor annak a tíz leprásnak a gyógyulás nem abban a szent pillanatban adatik, amikor is Jézus meglátja őket, hanem végig kell járniuk a papokhoz vezető utat és „csak” menet közben tisztulnak meg. Van, ami még a baktériumoknál vagy vírusoknál is erősebb, ami mindig menet közben, a Krisztus követés útján válik nyilvánvalóvá. Igaz ez nem életet vesz el, hanem életet ajándékoz mindenkinek. Ez a valami a hit, ami képes megtartani, ami képes baktériumok és vírusok felett is győzedelmeskedni, ha engedelmeskedünk Jézus Krisztus szavának.