Hirtelen halál

„Mivel nem ítélkeznek hamarosan a gonosz tettek fölött, azért van tele az embereknek a szíve gonosz törekvésekkel,  úgyhogy a vétkes százszor is követhet el gonosztettet hosszú időn át.” (11-12a.) 

Biztos, hogy jót tenne nekünk, mármint nekünk keresztyéneknek, ha mernénk tanulni a rajtunk kívüli világból és világtól. Vegyük mondjuk a vállalati szférát, ahonnan egy-két szervezetfejlesztési dolgot elleshetnénk. Vagy ott van az élsport, ha mást nem is, de az odaszánást, a rendszeres készülést, meg mégy egy-két apróságot. Mondjuk egy – két olyan szabályt, ami sokat segítene akkor amikor fegyelemről, hitelességről meg követésről beszélünk. Hirtelen halál, bizonyos sportokban volt, másokban még ma is van, több félidős “egymásnakfeszülés” után az győz, aki az első pontot szerzi. Nálunk persze nem a pontszerzés lenne a lényeg, hanem a gyors és határozott reakció. Hirtelen halál helyett hirtelen élet, hasonlóan ahhoz, ahogyan Jézus a betegségekkel vagy a démonokkal vette fel a küzdelmet, nem kellett várni még éveket, hanem akkor és ott megtörtént a csoda. Vagy tényleg hirtelen halál, a tegnap emlegetett Anániás és Szafira nem kapott még egy esélyt akkor, amikor át akarták verni az Isten Szentlelkét. Ma a hirtelen halál nem kellene, hogy ilyen tragikus véget jelentsen, de annyit bizonyosan, hogy a lehető leggyorsabban reagáljunk önmagunk és a másik kríziseire. Aki hibázik, annak azonnal segíteni, hogy többet ne tegye, aki vétkezik, azt azonnal szembesíteni a tettével, hogy meg tudja bánni, és többé ne vétkezzen. A kesztyénségnek nagyon sokat segítene, ha tudnánk azonnal reagálni egymásra.