„Megélhetési”

„Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért” (11.)

Na, itt lassítsunk, vegyünk egy mély levegőt, sőt, álljunk meg egy pillanatra, mert ezt még te sem hiheted el. Tőlem Jézus annyi csodát tesz, amennyit akar, gyógyíthat leprásokat, látóvá teheti a vakokat, de az, hogy kiveszi magát a „megélhetési” kategóriából, az még nekem is sok. Csak nem hiszed el, hogy létezik olyan pásztor, amelyik képes a birkái életét többre becsülni, mint a sajátját?! Létezik olyan pásztor, amelyik a koszos, büdös birkáit olyan nagyra tartja, hogy még az életét is képes lenne feláldozni értük? Na nem! A pásztor a nyájából és nem a nyájáért él, pláne egy ilyen „megélhetési” világban. Mondjuk, lehet, hogy komolyan gondolja, végül is, Ő a Főnök Fia, voltak meredek ötletei. Na de, elég veszélyes ilyenfajta kijelentéseket tennie, akkor, amikor ott voltak a farizeusok, akik „megélhetési” pásztorokként a nép fölött pózoltak. Jobb, ha vigyáz, még keresztre feszítik az ilyen kijelentései miatt, nem ártana óvatosabban kommunikálni az ilyenfajta ötleteit. Amúgy is, ma szinte mindenki „megélhetési” és Jézus is jobban tenné, ha nem teremtene más kategóriát. Megélhetési a politikus, a pedagógus, a villanyszerelő, a pap és a sarki boltos is. Nem valamiért és nem valakiért él, hanem önmagáért, esetleg valamiből, de elég nehéz lenne az önzőség különös válfajait hirtelen levetkőzni. Még hogy életét adja a juhokért! Ha van egyáltalán ilyen, akkor ez tényleg csak Ő lehet, aki képes tényleg minden önzőséget, minden egyéni érdeket félretenni azokért, akiket az Isten nyájként rábízott. Életét adni az első ránézésre bűnös, esetlen, helyenként ostoba birkákért. Hihetetlen! Annyira az, hogy még a végén én is elhinném, ha nem lennék keresztyén… megélhetési…