Eugéniusz

„Azután ezt mondta az ÚR Áronnak: Földjükből nem kapsz örökséget, és nem lesz birtokrészed köztük. Én vagyok a te birtokrészed és örökséged Izráel fiai között.” (20.)

Pár napja halt meg az az Eugene H. Peterson, aki lefordította úgy a Bibliát, hogy az a mai angolul beszélő ember számára is közvetlenül érthető legyen. Ez volt a híres The Message: The Bible in Contemporary Language, ami természetesen sok tudósnál kicsapta a biztosítékot, hiszen minden, ami kortárs, az valahol gyanús. A kortárs zene éppúgy gyanús egy istentiszteleten, mint a kortárs fogalmakat használó Biblia, igehirdetés, és még sorolhatnánk. Még jó, hogy az embereket nem különösebben zavarta a tudósok véleménye és a Szentírásnak ez az idiomatikus fordítása sok millió emberhez juttatta el érthető módon az Isten szavát. Ami a fordító emberi és szellemi nagyságát mutatja az-az, hogy amikor az eladott példányszámokból származó bevétel kiderült, akkor ő őszintén vallotta meg barátai előtt, hogy fogalma sincsen mit csináljon ezzel a pénzzel, hiszen ő lelkész és tudós, nem igazán tudja, mit is kell ezzel kezdeni. Személy szerint sok mindent kaptam tőle, de talán az egyik legfontosabb dolog az az a tartás, amivel az életet élte. Példaértékű volt, hogy neki az Isten volt a birtokrésze, az öröksége, s ami a világ szemében fontos lehetett volna, az neki egyáltalán nem volt fontos, de az Isten ügye mindennél előbbre való volt. Isten embere ilyen kell, hogy legyen. Meg kell értse, el kell fogadja, mi több: nap, mint nap meg kell ünnepelje, hogy az ő öröksége és birtokrésze valami egészen más, mint amit a kortárs világ éljenez és ünnepel. Nekünk szól, minket bátorít Isten szava: ne azt sajnáljátok, amit nem kaptok meg, hanem legyetek hálásak azért, hogy én vagyok a ti birtokrészeteket, jutalmatok pedig a nekem végzett szolgálat és az értem vállalt fáradtság!