C.F.C.M.

Szívüket gyémántkeménnyé tették, hogy ne hallják a törvényt, sem azokat az igéket, amelyeket a Seregek Ura küldött lelke által a régebbi prófétákkal. Emiatt háborodott fel olyan nagyon a Seregek Ura.” (12.)

Biztos vagyok benne, hogy majdnem mindenkinek ismerős lehet a cím, hiszen van egy ilyen – némely szolgáltató kínálatában fellelhető – kanadai tv társaság, de mi most nem őket szeretnénk népszerűsíteni. A címben egy nagyon kedves úriembernek a neve van rövidítve elrejtve, aki a 18 század végén alkotott nagyot az oryktognózia terén. Carl Friedrich Christian Mohs alkotta meg a róla elnevezett skálát, amit az ásványok karcolási keménységének a jellemzésére használhatunk. Ugye ez az a skála, ami alapján tudjuk, hogy a gyémánt az egyik legkeményebb anyag, hiszen képes megkarcolni az üveget, míg mondjuk a tíz fokú skála elején a zsírkő található, amit akár körömmel is könnyedén meg tudunk karcolni. Mosthenceghetnénk azzal, hogy Mohs-nál kétezer évvel korábban már volt olyan próféta, aki tudta, hogy a gyémánt a legkeményebb anyag, és ehhez nem kellett neki karcolgatni, hanem csak az Istenre figyelnie, de nyilván mivel Isten alkotta az anyagot, ezért így volt némi rálátása a témára. Tegnap arról beszéltünk, hogy mi nyugtatja meg Istent, most arról, hogy mi dühíti és háborítja fel. Azt viseli nagyon nehezen, ha valami nem olyan és nem úgy működik, mint ahogyan azt megalkotta. A teremtett világ felett elhangzott az isteni jó, hiszen amit alkotott az jó, vagyis a célját betölteni tudó és működőképes. Szóval, ha valami ennek ellenére nem úgy működik ahogy kellene, az nagyon bosszantó tud lenni. Isten megalkotta a gyémántot keménynek, a legkeményebbnek, s a gyémánt hozza is a formáját, ellenben az ember szívét Isten lágynak, kedvesnek, befogadónak alkotta meg, nem gyémántkeménységűnek. Az ember pedig vette magának a jogot, hogy a szívét gyémántkeménnyé tegye, csak azért, hogy Isten szava ne tudjon eljutni hozzá. Szóval ez az, ami kiakasztja őt. Mit mondhatnánk? Ne keménykedj…