Beavatás

„Tudok szűkölködni, és tudok bővölködni is, egészen be vagyok avatva mindenbe, jóllakásba és éhezésbe, bővölködésbe és nélkülözésbe egyaránt.” 12.)

Vannak dolgok, amiket nem lehet könyvből megtanulni. Nem tudjuk úgy elsajátítani, hogy valaki csak magyarázza, hanem tapasztalnunk is kell. Ez az, amit manapság olyan sokan elfelejtenek ebben a híres európai társadalomban. Majd megy könyvből, vagy internet elől, majd leülsz elé aztán reméljük sikerül, vagy már nem is reméljük. A világ egy másik szegletében ezzel szemben még létezik olyan, hogy beavatási szertartás. Nem feltétlenül azokra gondolok, amikor bennszülött törzsek szurka-piszkálódnak, megsebesítenek, hanem arra, amikor a felnőttvilág hiteles figurái maguk közé fogadják az utánuk következőket. Csak azért mert, annyira gáz, hogy már fáj, ezért leírom: pontosan ez a bajom az utóbbi időben futó X-faktorokkal is. Akkor, amikor egy Geszti volt mentor, aki letett valamit az asztalra, ott egészen más volt ennek az egésznek a hangulata, volt méltósága, talán még volt értelme nézni is. Tapasztalt és felnőtt, szakmailag hiteles emberek beavatták mentoráltjaikat a titokba, a szakmába, maguk közé fogadták őket, mint egyet közülük. Akkor, amikor az apostol a szűkölködésről és a bővölködésről beszél, akkor régi nagy öregként úgy avat be minket a gondviselés titkaiba, hogy ő maga is tapasztalta, mit jelentenek ezek a fogalmak. Így lesz hiteles, nemcsak azért mert ez az Ige, hanem azért, mert ő maga is beavatott. Így lesz igazzá az ő szolgálatában is, hogy beavatni csak az tud, akit már beavattak.