Kemény szív

„Jézus így válaszolt nekik: „Mózes szívetek keménysége miatt engedte meg, hogy elbocsássátok feleségeteket, de ez kezdettől fogva nem így volt. ” (8.)

Általában nem azokkal a dolgokkal van a nagy bajunk, amiket mások nyíltan és határozottan elutasítanak, hanem azokkal, amiket jelzés nélkül megtűrnek. Mert ha valami olyasmit csinálsz, ami nagyon kiakasztja a közvetlen környezetedet, akkor biztosan szólnak, figyelmeztetnek, s talán ebből okulva legközelebb majd nem követed el ugyanazt a hibát. Amit én nagyon veszélyesnek érzek a saját életemben, meg persze a másokéban is, az a hallgatólagos beleeggyezés. Mert akkor nem tudom, hogy valami rossz vagy valamit rosszul csinálok, hiszen senki sem szembesít a tettem értékével. Így szépen lassan elmúlnak a kétségeim – már ha egyáltalán vannak – s életgyakorlattá válik az, ami nem kellene, hogy rám jellemző legyen. Megkeményedik a szívem, egy rossz szokás keményedik életgyakorlattá, s a végén még azt hihetem, hogy mindaz amit teszek, kedves az Istennek. Jézus Krisztus az ilyen életgyakorlatot is szeretné a helyére tenni, s visszaállítani mindazt, ami az Isten eredeti tervében velünk kapcsolatban volt. Ez az, amihez mindig vissza kell térjünk, mert bizony sok dolog vált életgyakorlattá, függetlenül attól, hogy benne volt-e eredetileg az Isten tervében. Sok dolog keményedett bele az életünkbe és sajnos sok dolognak a mi kemény szívünk a magyarázata, nem pedig az Isten kegyelme és eredeti terve.