Credo

„Ekkor megérintette a szemüket, és ezt mondta: – Legyen a ti hitetek szerint!” (29.)

„Credo in unum Deum…” kezdődik így az a hitvallás, amit ünnepekkor a keresztyének és keresztények akár közösen is tudnak mondani. Templomokban ünnepélyesen hangzik fel sokak szájából az, hogy „Hiszek”, s aztán buzgón elsorolják – ki milyen részletességgel -, hogy mi is hitüknek a tárgya. Kinek az „Egy Isten”, kinek a „Három”, kinek az „egy ember”, mert ugye mindenkinek van hite, egy modern és keresztyén Európában pláne. Még az is hisz, aki nem – tudja ezt minden jól művelt vallásosan is Istent tagadó ember. Most még pár közhely kigurulhatna, de helyette inkább hadd áradozzak nektek Krisztus jóságáról, aki képes a legnagyobb csodát is megtenni, engedi, hogy pontosan úgy legyen, ahogyan azt mi hisszük. „Legyen a ti hitetek szerint” – hangzik a látni akarók felé, s minden úgy lesz, ahogyan azok az emberek hiszik. Mekkora ötlet, milyen hihetetlen és fantasztikus dolog az, hogy lehetne másképpen is, hiszen Jézus Krisztusnak minden a hatalmában áll, de engedi, hogy a hitünk szerint legyen. Látok embereket, akik abban hisznek, amit bizonyítani lehet, s Krisztus engedi, hogy ebbe kapaszkodjanak. Látok embereket, akiknek a Credo-jában testi erő, fizikai szépség, vagy az agy ilyen-olyan kapacitása van az egekig felmagasztalva. Krisztus pedig engedi, hogy az ember ezekbe kapaszkodjon. Így gondold végig, hogy miben hiszel, miben reménykedsz, mibe kapaszkodsz, mert még a végén feletted is felhangzik az Isten Krisztusban kimondott szava: Legyen a te hited szerint. Na persze az más kérdés, hogy ez később mire lesz elég! Mert aki Krisztusban reménykedik, annak egészen más a jövőképe, mint aki csak önmagában, vagy mindabban, amit mi emberek létrehozni tudunk.