C.S.I. Church

„Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.” (35.)

Mindig is ámulattal és csodálattal néztem a C.S.I. sorozatok technikai hátterét, azt, ahogyan képesek egy-egy hajszálból, kerék vagy éppen festéknyomból eljutni egy-egy bűnügy megoldásáig. A legizgalmasabb számomra az, ahogyan képesek egy-egy azonosítatlan holtestet a különböző tesztek során azonosítani. Elég egy-két fog, vagy egy-két DNS minta, és máris kiderül, ki is volt az áldozat. Sajnos a hullákat csak így lehet azonosítani, egy-két hátrahagyott tárgy, emlék, töredék az életünkből, vagy éppen belőlünk. Ezzel szemben az élők azonosítása egészen másképpen történik, hiszen aki él, az kérdezhető, reméljük, válaszol is, s így már elég nyilvánvaló, hogy mi az, ami megkülönbözteti az élőt a halottól. Nos, nagy kérdés, hogy mitől lesz élő vagy éppen mitől lesz halott egy közösség, vagy éppen annak a közösségnek egy-egy tagja. Ennek az azonosítására a keresztyénségen belül nem fogak, meg DNS-ek szolgálnak, hanem egy nagyon érdekes és egyszerű tény: az, hogy mennyire szeretjük egymást. Jézus Krisztus azt mondja, hogy a keresztyének és a tanítványok legfontosabb és talán egyetlen ismertetőjegye, ha szeretik egymást. Ez az az új parancsolat, ami több mint úgy szeretni, ahogyan „csak” önmagunkat tudjuk, hanem úgy kell szeretnünk, ahogyan Krisztus is szeretett minket. Ez a legfontosabb ismertetőjegye azoknak, akik hozzá tartoznak, s ahonnan ez hiányzik, ott óriási kérdés, hogy kiderül-e, hogy kihez is tartozunk mi igazán?! Az Élet Urához tartozni csak úgy lehet, ha árad belőlünk is az élet, ahogyan belőle, ha pedig nem árad, akkor elég nehéz Ő hozzá tartozni. Élet pedig csak abból árad, ahol az emberek képesek egymást úgy szeretni, ahogyan Krisztus is szeretett minket. Ez a mi azonosítónk, ha pedig ez nem működik, s ez alapján nem tudnak minket azonosítani, akkor mindegy is. Jöhetnek a fogak meg a DNS!